- Ez a betűszó a társaság alapító tagjainak nevéből állt össze.
Cégünk főként szemklinikai orvosok baráti társaságából alakult
1991-ben s működésünk 17 évében - bár voltak személyi változások
- a vizsgálatokat végzők túlnyomó része ma is aktív vagy korábbi
klinikai múlttal rendelkező szemorvos.
- Nem túlzás, hisz a hét minden napján, a szombatot is beleértve,
van szemorvosi rendelés, bizonyos napokon délelőtt is. Sokan betérve
hozzánk, csak a komputeres szemvizsgálat léte felől érdeklõdnek,
mint ami feltétele annak, hogy megvizsgáltatják-e a szemüket.
A "legegyszerűbb" szemüvegrendelésnél is számos körülményt kell
mérlegelni, és a szemészeti állapot rögzítése is hozzátartozik
az alapvizsgálathoz. Tehát további szemvizsgálatokat végzünk
vagy szükség esetén a klinikára utaljuk pácienseinket.
- A komputer eredményét értelmezni
kell, figyelni az adatok szórását, az egyes mérések megbízhatósági
mutatóját, s a kapott eredményeket ellenőrizni kell az ún. szubjektív
fénytörés meghatározással, az általában jól ismert olvasópróbával.
Mivel ezek a próbák szemenként külön-külön kell történjenek, ezek
után szükséges még megállapítani, hogy kényelmes, komfortos látást
biztosít-e két szemmel nézve az adott szemüveg.
Sok esetben találkoztunk már olyan esettel, amikor a megfelelő
műszer birtokában, csak éppen a kellő orvosi szemlélet hiányában
a gép által adott adatok szerint, a szükséges kontroll nélkül
elkészített szemüveg hordhatatlan volt vagy komoly panaszokat
okozott viselőjének.
- A hozzáértő kezelő már e vizsgálat során felfedezhet számos
eltérést, pl.: a könnyfilm zavarát, a pupilla alaki és működési
eltéréseit, a törőközegek (szaruhártya, szemlencse, üvegtest)
homályait, borússágait. Természetesen ezeket a gyanújeleket a
további műszeres vizsgálatokkal lehet megerősíteni vagy éppen
kizárni. Bizonyos esetekben a látótér tesztelése és a szemnyomás
műszeres mérése a zöldhályog korai diagnózisához segíthet hozzá
bennünket.
A szemfenék vizsgálata szintén a mindennapi rutinhoz
tartozik, amellyel számos belgyógyászati, ideggyógyászati és szemészeti
betegséget lehet felderíteni. A szemfenéken közvetlenül megfigyelhető
a kis erek állapota, ebbõl sok fontos információ leszűrhető
az általános egészségi állapotra vonatkozóan. A leggyakoribb kérés
a belgyógyász illetve háziorvosok részéről magas vérnyomás illetve
a cukorbetegség esetén, hogy a szemfenék vizsgálattal kövessük
a betegség lefolyását, állapítsuk meg súlyosságát, a kezelés eredményességét,
vagy időben tájékoztatssuk őket az esetleges szövődmények megjelenéséről.
- Ennél azért bonyolultabb a helyzet. Számos alkalommal a panaszmentes
vizsgálton végzett rutin szemfenékvizsgálat során sikerül diagnosztizálni
a hypertoniát vagy diabetest. A szemész az egész szervezet betegségének
szemészeti megnyilvánulásait látja, nem a betegségek okát. Tehát
mindenképpen a háziorvos vagy belgyógyásszal való együttműködés
és a páciens felvilágosítása és azon keresztül annak helyes életvezetése
adhatja meg az optimális eredményt.
- A két dolgot el kell választanunk egymástól. Látásromlás adódhat
számos szemészeti betegségből, de ezeknek nem a szemüvegrendelés
a megoldásuk, hanem valamilyen gyógyszeres vagy műtéti kezelés.
A fénytörési hibákat s az ezeket javító szemüveg korrekciót viszont
nem tekintjük betegségnek. A rendelt szemüveg nem gyógyszer, hanem
gyógyászati segédeszköz. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert sokan
azt képzelik, csak 1-2 hónapig kell viselniük a szemüveget s utána
már gyógyultan, ismét jól látva, nélkülözhetik azt. Ez sajnos
nem így van. Ha tisztán akar a fénytörési hibában szenvedő egyén
látni, mindig viselnie kell a szemüvegét.
- Ez nem könnyű kérdés. Sok esetben az állandó viselet javasolt.
Kisebb mértékű fénytörési hibáknál az illető "látásigénye" dönti
el, viselje-e állandóan a szemüvegét. Az éleslátás iránti igény
nagyon különböző az egyes embereknél. Van, aki negyed dioptriányi
hibát is zavarónak mond, más 4-5 dioptriányi hibával, szinte 2-3
méterről sem ismerve fel az arcvonásokat sem kíván
szemüveget viselni.
-Nem. Ez is tévhit. Ezek az emberek csak azt felejtik el, hogy
mikor az első szemüvegüket kapták, előtte még nem volt szemüvegük.
Akkor pedig mitõl lettek szemüvegesek?
Világos, hogy nem a szemüvegtől lett gyengébb a látásuk. Természetes
mindenki számára, hogy egész életünkben változunk. Változások
adódnak szemünk esetében is, amit a látásunkban észlelhetünk.
Sokaknak a rendszeres szemüveg viselés mellett sem változik hosszú
éveken keresztül a szemüveg dioptriája.
- Természetes az életkorral járó változás. Általában 40-45 éves
kor után a szem közelre való alkalmazkodása oly mértékben gyengül,
hogy a korábbi olvasótávolság helyett, csak távolabbra tartva
sikerül a szövegeket elolvasni. A szemünk fáradékonyabb lesz,
érzékeny lesz a kellő megvilágítás hiányára. Ez sem ennek a kornak
a hirtelen változása, valójában gyerekkortól csökken ez a képességünk,
csak az egyáltalán nem zavar senkit, hogy 10 cm helyett csak 15-20
cm-ről látja legközelebbrõl elolvasni a betűket, hisz ilyen
közelről olvasni senki nem szokott. Amikor már 35-45 cm-ről sem
megy fáradság nélkül az olvasás, akkor kell az olvasószemüveg.